Arany középutas étrend

Először is szeretném, ha pontosítanánk  két étkezéssel kapcsolatos fogalmat. Ugyanis a diéta és az étrend fogalma gyakran összemosódik a hétköznapi szóhasználatban, de van köztük lényeges különbség:

• Diéta – Általában egy konkrét cél elérésére irányuló, meghatározott táplálkozási terv. Lehet fogyókúrás, egészségügyi (pl. cukorbetegek vagy gluténérzékenyek számára), vagy sportteljesítményt támogató diéta. Gyakran időszakos vagy ideiglenes, és szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mit szabad és mit nem szabad fogyasztani.
• Étrend – Az általános táplálkozási szokásokat jelenti, amit hosszú távon követünk. Ez magában foglalja a mindennapi étkezéseinket, az élelmiszerek típusát, gyakoriságát és mennyiségét (pl. mediterrán étrend, vegán étrend, paleo étrend,stb.). De egy étrend lehet kiegyensúlyozott és egészséges anélkül, hogy szigorú korlátozásokat tartalmazna. 

Egyszerűbben fogalmazva: a diéta egy speciális, célirányos étkezési mód, míg az étrend a hosszú távú táplálkozási szokásainkat jelenti. 

Most térjünk rá arra, hogy miért is kapta az Arany középutas étrend elnevezést. 

Több egészségügyi problémával küzdöttem az elmúlt húsz évben (érelmeszedés, koszorúér elzáródás, 18-20 kg túlsúly, stb.), több diétát, étrendet kipróbáltam, és mindig a tiltások voltak azok, amik miatt elbukott a kezdeti nagy lendület. És eszembe jutott a régi szólás, miszerint “Mindég az arany középút a legjobb.”. Mi lenne, ha ezt az elvet követve raknánk le egy egészséges étrend alapjait? De nézzük meg, honnan is származik az “arany középút” elmélete.

Az "arany középút" (görögül: μεσότης - mesotēs) elmélete az ókori Görögországban kezdődött, és Arisztotelész fogalmazta meg először a Nikomakhoszi Etika című művében a Kr. e. 4. században.

Arisztotelész szerint az erény (areté) nem egy szélsőség, hanem egy középút két véglet között. Ez a két véglet lehet egyrészt a túlzás, másrészt a hiány. Az erény tehát az a helyes cselekvés vagy érzés, amely megtalálja az egyensúlyt e két szélsőség között, az adott helyzetben és az adott személy számára.

Példák az arany középútra Arisztotelésznél:

• Bátorság: A gyávaság (hiány) és a vakmerőség (túlzás) közötti középút.
• Bőkezűség: A fösvénység (hiány) és a pazarlás (túlzás) közötti középút.
• Igazságosság: A jogtalanság elkövetése és elszenvedése közötti középút.

Bár az "arany középút" fogalmát Arisztotelész fogalmazta meg legelőször ilyen formában, a mértékletesség és az egyensúly elvének gondolata már korábban is jelen volt a görög filozófiában és kultúrában. Azonban Arisztotelész volt az, aki ezt a koncepciót egy átfogó etikai elmélet részévé tette.

Az "arany középút" elméletét rendkívül jól lehet alkalmazni egy modern és egészséges étrend kialakításában, hiszen a lényege a mértékletesség és az egyensúly megtalálása a különböző szélsőségek között. Íme itt vannak az elméleti alapok, hogy ezt a filozófiai elvet hogyan ültethetjük át a mai táplálkozási gyakorlatba:

1. Makrotápanyagok egyensúlya:

• Szénhidrátok: Ahelyett, hogy teljesen kiiktatnánk a szénhidrátokat (mint egyes extrém diétákban), vagy túlzásba vinnénk a finomított szénhidrátok fogyasztását, törekedjünk a komplex, lassan felszívódó szénhidrátok (pl. teljes kiőrlésű liszt, barna rizs, hüvelyesek megfelelő előkészítéssel, zöldségek) mértékletes bevitelére. Ez biztosítja a tartós energiát anélkül, hogy hirtelen vércukorszint-emelkedést okozna.
• Fehérjék: Ahelyett, hogy kizárólag fehérjéből állna az étrendünk, vagy éppen elhanyagolnánk a fehérjebevitelt, fogyasszunk változatos, sovány fehérjeforrásokat (pl. hal, baromfi, hüvelyesek, tofu, tojás) megfelelő mennyiségben. Ez támogatja az izomépítést és a teltségérzetet.
• Zsírok: Ahelyett, hogy teljesen elkerülnénk a zsírokat, vagy túlzásba vinnénk a telített és transzzsírok fogyasztását, részesítsük előnyben az egészséges zsírokat (pl. , olívaolaj, sertészsír, kókuszolaj, zsíros halak) mértékkel. Ezek fontosak a hormontermeléshez és a tápanyagok felszívódásához.

2. Élelmiszercsoportok változatossága:

• Ne zárjunk ki indokolatlanul egész élelmiszercsoportokat (pl. tejtermékek, gabonafélék, gyümölcsök), hacsak nincs orvosilag diagnosztizált érzékenységünk vagy intoleranciánk. A változatos étrend biztosítja a legszélesebb körű tápanyagbevitelt.

3. Feldolgozott élelmiszerek mértékkel:

• Ahelyett, hogy kizárólag feldolgozott élelmiszereken élnénk, vagy teljesen démonizálnánk őket, törekedjünk a friss, természetes alapanyagok többségére. A feldolgozott élelmiszereket fogyaszthatjuk alkalmanként, de ne képezzék az étrendünk alapját.

4. Élvezetek és tiltások egyensúlya:

• Ne tiltsunk meg magunknak minden "nem egészségesnek" tartott ételt. A mértékletes élvezet része lehet egy fenntartható étrendnek. Ha néha megkívánunk egy süteményt vagy egy pizzát, ne érezzünk bűntudatot, de ne is ez legyen a mindennapos rutin.

5. Figyeljünk a testünk jelzéseire:

• Az "arany középút" nem egy szigorú szabályrendszer, hanem egy személyre szabott megközelítés. Figyeljünk arra, hogy testünk hogyan reagál különböző ételekre és mennyiségekre. Találjuk meg azt az egyensúlyt, ami számunkra a legjobban működik.

Összefoglalva:

Az "arany középút" elméletének alkalmazása a modern étrendben azt jelenti, hogy kerüljük a szélsőségeket, a túlzott megvonásokat és a túlzott engedékenységet is. A hangsúly a kiegyensúlyozott, változatos és mértékletes táplálkozáson van, amely figyelembe veszi a testünk jelzéseit és hosszú távon fenntartható. Ez az a megközelítés, amely a leginkább elősegíti az egészséget és a jó közérzetet.